A Le Cotidien de Paris márc. 29-i száma A Vatra Romaneasca kilép az árnyékból címmel készített riportot Octavian Chivuval, a szervezet egyik alapítójával, aki kifejtette: " mindenütt ott vagyunk, szervezeteink egymás után alakulnak a gyárakban, üzemekben, hivatalokban". Megalakulásukról is beszélt: "Idén január 18-ról 19-re virradó éjszaka, azután, hogy mit mondott Mitterand elnök budapesti sajtóértekezletén, megalakítottuk a Vatra Romaneascát." Mitterand akkor a trianoni békeszerződés nem éppen tökéletes voltára utalt. Az újságíró hozzáfűzte, hogy a kormány bírálni sem meri a szervezetet. Sokak szerint a Vatra mögött a Vasgárda áll, mások szerint pedig a szeku, a Securitate. /Olló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./
1990. március 31.
Márc. 4-én Gyulafehérváron megalakult a Vatra Romaneasca /Román Tűzhely/, amelynek sok esetben fasisztoid, magyarellenes megnyilvánulásai voltak. Programja szerint nem rendeli alá magát egyetlen pártnak sem, de azt kívánja, hogy bármely kérdésben, amely Erdély kulturális életét érinti, "előzetesen kérjék ki véleményét". Azért harcolnak, hogy a román legyen az egyetlen hivatalos nyelv. A Vatra Romaneasca megalakulása után elindult a nyílt magyarellenes kampány, majd jött a pogrom. Erdélyszerte megalakultak a Vatra helyi szervezetei. Sepsiszentgyörgyön márc. 7-én jött létre a Kovászna megyei szervezete. /Dévai Iochom István: Román Tűzhely. = Székely Újság (Kézdivásárhely), márc. 31. ? 15. sz./
1990. április 7.
A Grupul pentru dialog social nevű csoport, a 22 című lap kiadója megbeszélést szervezett a nemzetiségi kérdésről. A résztvevők megállapításaiból olvashatunk ízelítőt. Lőrincz László: a hetvenes évek Erdély "gyarmatosítását", elrománosítását jelentették, megtervezett százalékarány szerint kellett évente vagy ötévente növelni a románok számát. Mihai Sora közoktatásügyi miniszter: a román közösség sajnos nem hiszi, hogy a magyarok valóban csak iskolákat akarnak. Radu Popa történész: kétmillió embernek joga van saját egyetemhez. Gálfalvi Zsolt: "a románokba húsz éven át betáplálták faji felsőbbrendűségük, jóságuk, intelligenciájuk stb. mítoszát, miközben mi többiek ázsiai jövevényekké lettünk lefokozva." Pavel Campeanu: Erdély gyarmatosítása tény, de visszacsinálni már nem lehet, az erdélyi problémát nem a magyarok, hanem a Vatra Romaneasca kreálta. /Olló rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7., átvette az Ifjú Fórumból./
1990. április 19.
Mihály volt román király a húsvéti ünnepekre szeretett volna hazalátogatni, de a román kormány ezt nem engedélyezte. A volt uralkodó interjút adott a Magyar Televízió Panoráma műsorának. Nem igaz az, amit Iliescu elnök állít, hogy népszavazás eredményeként távolították el a trónról, jelentette ki, hanem az akkor uralmon levők döntötték ezt el. A riporter Bukarestben terjesztett kiáltványból /a Vatra Romaneasca kiáltványáról van szó/ olvasott fel. Ebben szerepel: "Sajnos a szent román földet még ázsiai hunok és cigányok piszkos lábai tapossák. Összefogva erőinket, űzzük ki őket az országból! Ki veletek országunkból, hunok, akik sohasem voltatok őshonosok a földön! Tiszta és nagy Romániát óhajtunk. Most vagy soha! Ne féljetek harcolni és pogány vérüket ontani! Ceausescu nem élt eleget, hogy megsemmisítse őket, de népünknek nincs joga letenni a fegyvert. Nincs szükségünk egy Svájcra! Nincs szükségünk Európára! Csak a román nyelvnek kell uralkodnia!" A volt király szerint ez kőkorszakbeli emberek gondolkodásmódja. A Vatra Romaneasca szélsőséges szervezet. Végül románul szólt a román állampolgárokhoz, kifejtve, hogy békében kell élni összes szomszédainkkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ A Vatra Romaneasca felhívását a bukaresti Adevarul közölte, ennek alapján vette át a Háromszék is. A vérlázító szöveg közzétételétől tartózkodtak, írta Simó Erzsébet, de az Adevarul után bemutatják ezt a fasiszta szöveget. /Ebből idézett a Panoráma műsorában is a riporter/. Ez előzőleg idézett rész még kiegészíthető a következővel: "bízunk a román népben, amely egész Nagy Románia földjén szétárad. Meghalunk, harcolunk. Erdélyt nem hagyjuk! Éljen a szabad Nagy Románia! Jellemző, hogy az Adevarul tudósítója felhívta a Vatra Romaneasca bukaresti fiókját, ahol semmit sem tudtak erről a nyilatkozatról. De valakik megírták és terjesztik mindenütt. /Simó Erzsébet: "Meghalunk, harcolunk?? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./
1990. április 22.
Ápr. 21-22-én tartották /23-án hajnalban ért véget/ az RMDSZ I. kongresszusa Nagyváradon, 350 küldött részvételével, 120 újságíró jelenlétében.. Az elnökségen ült többek között Király Károly, a Nemzeti Egységfront alelnöke, Tőké László püspök és Domokos Géza, az EMDSZ Ideiglemes Intézőbizottságának elnöke. A megnyitó beszédet Domokos Géza tartotta, majd Tőkés László püspök. Végül Domokos Gézát választották meg elnöknek, Szőcs Gézát főtitkárnak, Tőkés Lászlót pedig tiszteletbeli elnöknek. A 15 tagú elnökség tagjai: Domokos Géza, Szőcs Géza, Béres András, Bodó Béla, Cs. Gyimesi Éva, Csutak István, Formanek Ferenc, Erőss Péter, Markó Béla, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt, Verestóy Attila és Zonda Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ A következő lapszámok sorra hozták az elhangzott fontosabb beszédeket. Az RMDSZ kongresszusának határozata felhívással fordult a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsához, vizsgálja ki a kisebbségi kérdés terén megjelent feszültségeket és foglaljon állást az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítása érdekében. Az RMDSZ elítéli a Vatra Romaneasca magatartását és akcióit. Az RMDSZ osztja a keresztény világnézet és erkölcs elveit, igényt tart a magyar iskolahálózatra az óvodától az egyetemig. Az RMDSZ részt vesz a májusban tartandó parlamenti választásokon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1990. április 24.
Ápr. 24-én Temesváron is megalakult a Vatra Romaneasca helyi szervezete. Megjelent dr. Olariu egyetemi tanár, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, dr. Gheorghe Roska professzor, a Vatra Maros megyei elnöke és dr. Grigore Ploiesteanu tudományos kutató, országos elnök. Olariu kijelentette, hogy a Vatrára szükség van, mert Erdélyt veszély fenyegeti. A felszólalók Tőkés László és a nemzetiségi iskolák felállítása ellen beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1990. április 24.
Ápr. 24-én Temesváron is megalakult a Vatra Romaneasca helyi szervezete. Megjelent dr. Olariu egyetemi tanár, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, dr. Gheorghe Roska professzor, a Vatra Maros megyei elnöke és dr. Grigore Ploiesteanu tudományos kutató, országos elnök. Olariu kijelentette, hogy a Vatrára szükség van, mert Erdélyt veszély fenyegeti. A felszólalók Tőkés László és a nemzetiségi iskolák felállítása ellen beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1990. április 27.
Sütő András nyilatkozott a Pesti Hírlap ápr. 27-i számában a Vatra Romaneascáról: "jelszavaik, céljaik ugyanazok, mint a Vasgárdáé voltak". /Idézi: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./
1990. május 3.
Ion Coja, a Vatra Romaneasca bukaresti szervezetének tagja nyilatkozott a bukaresti Expresben. Magyar fordításban olvashatjuk magyarellenes megállapításait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
1990. május 4.
Máj. 4-én kezdődött meg Marosvásárhelyen Vatra Romaneasca háromnapos első országos értekezlete. Elfogadták a febr. 5-én kiadott nyilatkozat-programot és az alapszabályzatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Az értekezleten 34 megyei szervezet képviselői jelentek meg. Ceontea elnök mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Megjelent Octavian Stanasila oktatási miniszterhelyettes, aki biztosította a jelenlevőket, hogy nem lesz magyar nyelvű felsőoktatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ Megválasztották a vezetőséget: elnök Radu Ceontea, alelnökök: Justinian Petrescu és Vasile Rusu. /MTI/
1990. május 4.
Az erdélyi románok egy csoportja aláírással választási felhívást terjesztenek. A felhívás szerint a Marosvásárhelyen lejátszódott tragikus események után össze kell fogni a románoknak. Ezért jött létre Román Nemzeti Szövetség Pártja. Minden románnak erre kell szavaznia, mert így érhető el, hogy "románok vezessenek minket." /Választási felhívás vatrás módra. = Valóság (Bukarest), máj. 4./
1990. május 11.
Érthetetlen, hogy a márc. 21-én kiutasított Doru Popescu kanadai román származású vasgárdistát a hatóságok miért hagyták szervezkedni Romániában. Popescu ugyanis márc. 4-én a gyulafehérvári és márc. 18-án a kolozsvári Vatra Romaneasca-gyűléseken részt vett. /Olló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./
1990. május 13.
A romániai falvak megmentésére alakult nyugat-európai mozgalom, az Operation Villages Roumanins máj. 12-13-án tanácskozást tartott Kolozsváron, amelyen az Európa Tanács, az Emberi Jogok Ligája, valamint különböző romániai pártok képviselői mellett kisebbségi városi polgármesterek is jelen voltak. A tanácskozás jegyzőkönyvét romániai részről kilenc párt, köztük az RMDSZ és a Vatra Romaneasca is aláírta. Valamennyi román pártnak nem az országos, hanem a kolozsvári helyes szervezete fogadta el a szándéknyilatkozatot. Ebben szerepel az, hogy az oktatás alap- középfokú és egyetemi szintjén biztosítani kell az anyanyelvi oktatást. A részvevők óhajtják, hogy az Európa Tanács a kisebbségek jogaira vonatkozó bizottságot küldjön Romániába. /Kolozsvári kiáltvány. = Bécsi Napló (Bécs), május-június/
1990. május 20.
A választás napján, amikor tilos volt a választási propaganda, Kolozsváron a Vatra Romaneasca pártja, a Román Nemzeti Egységpárt magyarellenes röplapot terjesztett, amelyben felhívta a románok figyelmét arra, hogy miközben számtalan politikai párt osztja meg erejüket, a magyarság egységesen, egyetlen politikai alakulatra szavaz és ennek beláthatatlan következményei lesznek. /Tudósítás az RMDSZ-ről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
1990. május 31.
Máj. 31-én tartotta Temesváron nagygyűlését a Vatra Romaneasca /VR/ Temes megyei szervezete. Elsőként Ciubotea püspök áldását adta a VR-re. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy minden erővel meg kell akadályozni a magyar nyelvű felsőoktatás visszaállítását, mert az sértené a román nemzet önérzetét. Ioan Pop nyugalmazott ügyvéd szerint ideje volna a román nép igazi történelmét megismertetni a világgal, hogy mindenki megtudja, a román nép védte meg a magyarokat és egész kultúrájukat, civilizációjukat a románoknak köszönhetik. Ioan Avram egyetemi lektor kijelentette, hogy a romániai magyar nyelvű tömegtájékoztatási eszközök mind módszeresen félretájékoztatnak. Szerinte az RMDSZ I. kongresszusán súlyosan gyalázták a román nyelvet, és általában a románokat. Iulia Blaj katonaorvos javasolta, a magyarok ne tanulhassanak anyanyelvükön, úgyis elég újság, könyv, színház áll rendelkezésükre. Dr. Ion Coja aggasztónak tartotta, hogy az RMDSZ a választásokon a második lett. Carolina Ilica képtelenségeket tartalmazó cikke éppen aznap, máj. 31-én megjelent cikkét a Tinerul Liber újságban, eszerint Magyarország évente egymilliárd dollárt költ románellenes propaganda célokra. Dr. Ion Coja kiemelte, a VR érzi a kormány tehetetlenségét. /Ferencz Károly: Marosvásárhely és a hunok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
1990. június 3.
A márciusi marosvásárhelyi eseményekről legsovénabb, uszító tudósításokat író Carolina Ilica Radu Ceonteával, a Vatra Romaneasca elnökével együtt New Yorkba látogatott. Ilica azt állította, hogy Sütő Andrásnak már régebben is beteg volt a szeme, továbbá azt, hogy az írót magyar társai bántalmazták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
1990. június 7.
Dr. Serafim Duicu Tőkés László püspökhöz írott nyílt levelében durván támadta a püspököt. Rendreutasította, hogy ne politizáljon. Duicu szerint "a templomból a politikába átlépni annyit jelent, mint egyezséget kötni a Sátánnal." A nyílt levél írója visszautasította Tőkés László szerepét az 1989-es forradalomban, továbbá felháborítónak tartja Tőkés László javaslatát, amelyet az USA elnökének tett: Romániának ne adják meg a legnagyobb kedvezményt addig, amíg nem biztosítja a magyar kisebbség jogait /Duicu: privilégiumait/. Duicu szerint hazugság Tőkés Lászlónak az amerikai sajtóban /The Globe and Mail/ közölt ismertetése: Marosvásárhelyen a magyarok békésen tüntettek és román nacionalisták támadták meg őket. Duicu szerint a magyarok meggyilkoltak hat románt. /Valójában a marosvásárhelyi véres napoknak négy magyar halálos áldozata volt!/ A levélíró egyre dühödtebben támadta a püspököt, aki szerinte áruló: elárulta az országot, az egyházat és a forradalmat. /Dimineata (Bukarest), jún. 2., magyarul: Nyílt levél Tőkés László református püspök úrhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Kiss Zsuzsa reagált erre a levélre. Ez a levél nem Tőkés László ellen szól, a levélíró nem a püspököt gyűlöli, hanem a magyarokat. Dr. Serafim Duicu tanára volt 1970-ben Marosvásárhelyen a Pedagógiai Főiskolán. Ezt a magyar intézményt Ceausescu a hetvenes évek végén megszüntette. Kiss Zsuzsa emlékeztette a levélírót arra, hogy a Vatra Romaneasca megalakulásakor, februárban már kitiltották Marosvásárhelyen a Vatra gyűléséről a magyar újságírókat. A résztvevők pedig kórusban magyarellenes és Tőkés-ellenes jelszavakat kiáltoztak. /Kiss Zsuzsa: Kedves Duicu Tanár Úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
1990. június 12.
Az RMDSZ-szenátorok csoportja Petre Roman miniszterelnökhöz intézett levelében tiltakozott amiatt, hogy jún. 7-én a Vatra Romaneasca és a Nemzeti Megmentési Front képviselői megakadályozták Demény Lajos miniszterhelyettest, RMDSZ-szenátort abban, hogy Marosvásárhelyen eleget tegyen feladatának a Maros megyei főtanfelügyelőségen. Cselekedetük a Büntetőtörvénykönyv előírásaiba ütközik, mert akadályozták a szolgálati kötelezettség végrehajtását, korlátozták személyek mozgásszabadságát, a testi épséget veszélyeztették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1990. június 14.
A Romániai Magyar Szó közölte Kincses Előd Iliescu elnökhöz írt levelét, amelyben kérte, hogy vizsgálja ki azt a helyzetet, amelybe Kincses Előd a Vatra Romaneasca által szított "helyi ellenségeskedés" miatt került. Kérte a marosvásárhelyi eseményeket és az ő szerepét vizsgáló nyomozók leváltását, mert java részük vatrás. 1990. márc. 20-án a gyilkosságok /hat halott/ kivizsgálása során nem tartották be a büntető törvénykezés előírásait. Cojocaru Ioan vezérőrnagy, a helyőrség parancsnoka és Gambrea Gheorghe ezredes rendőrparancsnok felelősek azért, mert nem választották szét megfelelően a tüntetőket, és nem akadályozták meg a felfegyverzett román parasztoknak a békés lakosság elleni támadását. Ion Manzatu a Vatra szövetségese lett, ezért nem töltheti be a kormánybiztosi tisztet. Kincses Előd emlékeztette Iliescu elnököt, hogy márc. 20-án 16 órakor telefonált, kérte, hogy az elnök jöjjön Marosvásárhelyre. Iliescu azt válaszolta, hogy ilyen feszült helyzetben nem jön a városba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1990. június 14.
A Romániai Magyar Szó közölte Kincses Előd Iliescu elnökhöz írt levelét, amelyben kérte, hogy vizsgálja ki azt a helyzetet, amelybe Kincses Előd a Vatra Romaneasca által szított "helyi ellenségeskedés" miatt került. Kérte a marosvásárhelyi eseményeket és az ő szerepét vizsgáló nyomozók leváltását, mert java részük vatrás. 1990. márc. 20-án a gyilkosságok /hat halott/ kivizsgálása során nem tartották be a büntető törvénykezés előírásait. Cojocaru Ioan vezérőrnagy, a helyőrség parancsnoka és Gambrea Gheorghe ezredes rendőrparancsnok felelősek azért, mert nem választották szét megfelelően a tüntetőket, és nem akadályozták meg a felfegyverzett román parasztoknak a békés lakosság elleni támadását. Ion Manzatu a Vatra szövetségese lett, ezért nem töltheti be a kormánybiztosi tisztet. Kincses Előd emlékeztette Iliescu elnököt, hogy márc. 20-án 16 órakor telefonált, kérte, hogy az elnök jöjjön Marosvásárhelyre. Iliescu azt válaszolta, hogy ilyen feszült helyzetben nem jön a városba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1990. június 21.
Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének Koppenhágában, a helsinki utóértekezleten jún. 13-án elhangzott beszédét közölte a lap. Románia egyik legsúlyosabb gondja a nemzetiségi kérdés. Az 1989-es események utáni első időszakot a román-magyar barátság jellemezte. Azonban a nemzeti megbékélésen hamarosan felülkerekedett a soviniszta nacionalizmus. A negatív fordulatot az idegengyűlölő, magyarellenes, szélsőséges Vatra Romaneasca megalakulása jelezte, mely nyíltan magyarellenes programjával, agresszív demonstrációival megváltoztatta a román társadalom képét.. A kormány a Vatra irányvonalára csúszott. Az "erdélyi ügyek" intézésére külön kormánybiztos, minisztériumi államtitkár került, aki a kisebbségellenes politika régi irányvonalát hivatott folytatni. A magyarellenes román erők nyílt marosvásárhelyi provokációja során vér folyt. Mindez olyan félelmet keltett a magyar nemzeti kisebbség körében, hogy megindult az exodus. A román kormány nem igyekszik kivizsgálni a történteket, ehelyett cigányokat és magyarokat fogott perbe. A kisebbségi kérdés megoldása próbaköve a román demokráciának. /Tőkés László: Egyetlen alternatíva: a nemzeti megbékélés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
1990. június 24.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Bárányi Ferenc /sz. Nagyszentmiklós, 1936. máj. 13./ képviselő Temesváron él, anaszteziológus főorvos, az orvostudományok doktora. Interpelláció szükséges a kormány 1990. máj. 12-i törvénytelen tanügyi határozata ellen és szükséges a sajtótörvény. Szükséges a Vatra Romaneasca és más szélsőséges szervezetek tevékenységének felülvizsgálása és törvényes ekeretek közé szorítása. Az anyanyelvű oktatást garantálni kell az óvodától az egyetemig. Vissza kell állítani a magyar nyelvű, önálló Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemet Marosvásárhelyen. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1990. június 29.
Kincses Előd 1989 őszén elvállalta a perbe fogott Tőkés László lelkész jogi képviseletét. A forradalom után a Nemzeti Megmentési Front, majd az Ideiglenes Nemzeti Tanács Maros megyei alelnöke lett. Márc. 19-én, a marosvásárhelyi pogrom idején arra kényszerítették, hogy lemondjon tisztségéről. Az RMDSZ szenátorjelöltként akarta indítani Kincses Elődöt, ettől a lehetőségtől azonban igazságtalan törvényszéki határozattal fosztották meg. Kénytelen volt elhagyni Romániát, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a Vatra Romaneasca le akar számolni vele. Azóta nem tudott hazatérni. Kincses Előd a vele készült interjúban kifejtette, hogy minden bizonyítás nélkül Smaranda Enachét és őt megfosztották attól, hogy indulhasson a választáson. Kincses Előd hangsúlyozta: Európa felé nem lehet dorongokkal menetelni. A románok a márciusi eseményekért csak magyarokat és cigányokat tartóztattak le. Nemrégen volt egy újabb tárgyalás, ahol tizennégy magyart és hét cigányt vontak felelősségre. Közben a marosvásárhelyi gyilkosságoknak hat magyar áldozata volt és egyetlen román, aki napokkal később halt bele sérüléseibe. Kincses Elődöt megidézték a Maros megyei ügyészségre, ami azt jelentette, hogy a büntetés legalább öt év lehet, különben nem ez a fórum lett volna illetékes. Kincses Előd arról is értesült, hogy letartóztatási parancs van ellene. Iliescu elnök eltűrte a Vatra Romaneascát, sőt támogatta megerősödését. Súlyos felelősség terheli Iliescut és Petre Roman miniszterelnököt, amiért nem léptek fel a marosvásárhelyi erőszak ellen. Az sem lehet véletlen, hogy a Securitate régi tagjai és a leváltott pártvezetők éppen márc. 20-ig /három hónapig/ kaptak fizetést. Ezek az emberek újra akarták magukat hasznosítani. /Poór Csaba: Kincses Előd: Dorongokkal nem lehet Európa felé menetelni. = Magyar Hírlap, jún. 29./
1990. június 29.
Kincses Előd máj. 26-án Ion Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét közölte a lap. A levélre azóta sem kapott választ. A levélben arra kérte Iliescut, hogy vizsgáltassa ki azt a helyzetet, amelybe a Vatra Romaneasca által szított ellenségesség miatt került. Kincses Előd kérte az ügyében nyomozók leváltását és az ügy áthelyezését. Az RMDSZ Maros megyei szervezete, Sütő András elnökön keresztül több mint hat hete hasonló kérést tett, amelyet 60 melléklettel támasztott alá, de kérésüknek nem fogadta el a főügyész. A marosvásárhelyi eseménykért felelős Gambra Gheorge ezredest nem vonták felelősségre. /Kincses Előd: Levél Ion Iliescu elnökhöz. = Magyar Hírlap, jún. 29./
1990. július 7.
Tőkés László koppenhágai felszólását közölte a Szabadság. Felvázolta a magyar kisebbség helyzetét. 1989 végén a megbékélés elérkezésében hittek. "A negatív fordulatot a Vatra Romaneasca pánromán, idegengyűlölő, xenofób, szélsőséges nacionalista szervezet megjelenése jelzi, mely nyíltan magyarellenes programjával és gyakorlatával, látványos és agresszív demonstrációival gyökeresen megváltoztatta az ígéretesen alakuló romániai társadalom képét." A kormány a Vatra nacionalista vonalára csúszott. Marosvásárhelyen vér folyt, ez a magyarellenes erők nyílt provokációja nemcsak a kisebbség, hanem a demokrácia ellen. A megbékélés nélkül nincs demokrácia. /Tőkés László koppenhágai jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
1990. július 7.
A Franciaországban élő Emil Cioran Spirala Istorica a Romanei című írását közölte Vatra Romaneasca lapja, a kolozsvári Nu 15-ös /jún. 20-i/ száma. Ezt két cikk is ismerteti a kolozsvári magyar napilapban. Néhány idézet Cioran jelzett munkájából: "Mi keresnivalójuk volt a magyaroknak Európában?" "A magyar egy konkvisztádor nép, amely oda jutott, hogy disznókat hizlaljon. Ez egy páratlanul lecsúszott népség..." "A magyarok iránti természetes gyűlöleten kívül nem tudok ellenállni annak, hogy gyengédséget érezzek egy félbemaradt nép iránt" /Nagy Ernő: Mi a teendő, tisztelt főszerkesztő úr? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./ "Magyarország nem volt soha a történelemben, hanem gyökértelenül létezik a zenében, ahová taszította Európa." ? írta Cioran. Augustin Plesa kérte, Cioran ne írjon a románok nevében. Olyan szívvel, amely gyilkolni képes, nem lehet szeretni és demokratikus Romániát építeni. / Augustin Plesa: Ne írjon a nevünkben! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
1990. július 9.
Kolozsváron a Vatra Romaneasca a magyar nyelvű oktatás elleni tiltakozó nagygyűlést tartott. Elhangzott, hogy az RMDSZ rengeteg sértő cselekedetet vitt végbe, így kieszközölte az iskolák törvénytelen szétválását. Hangsúlyozták, hogy az iskolai felvételiket csak románul kell engedélyezni. Sehol a világon nincs felvételi a kisebbségek nyelvén. Tiltakoztak a magyar egyetem létrehozása ellen. Megjelent és felszólalt az új tanügyminiszter, Gheorghe Stefan is, hangsúlyozta, hogy tanulságos tapasztalatokat gyűjtött a gyűlésen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 11., Egyszerű kézlegyintéssel is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
1990. július 11.
A Vatra Romaneascának az az állítása, hogy az anyanyelvű oktatása törvénytelenség és a románok jogait sérti, alaptalan gondolat. A Vatra által júl. 9-én Szatmáron, Nagyváradon, Aradon, Kolozsváron és Bukarestben szervezett összejövetelek, illetve tüntetések vezérgondolata "a román tanuló frusztrációja" volt, olvasható az RMDSZ júl. 11-i nyilatkozatában. A nyilatkozat cáfolatul három megye /Hargita, Kovászna, Maros/ statisztikai adataival mutatta be, hogy a román tagozat végzőseinek sokkal több hely jut IX., illetve IX. osztályban, mint a magyar tanulóknak. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./
1990. július 12.
634 Többezer embert vártak Szatmárnémetiben a Vatra Romaneasca nagygyűlésére, de alig ezren voltak jelen. A fő téma a magyar nyelvű oktatás volt, ami veszélyezteti a román érdekeket. A minisztérium privilégiumot biztosított a magyaroknak, hangzott el a gyűlésen, de nem mondták meg, mit jelent ez. Például azt, hogy ne lehessenek magyar szakiskolák. Indítványozták, hogy csak románul lehessen felvételizni. /Sike Lajos: A magyart is románul tanuljuk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
1990. július 15.
Tőkés László püspök júl. 15-én nyilatkozott a külföldi sajtó képviselőinek. A Marosvásárhelyen garázdálkodók és a Bukarestbe becsődített bányászok akciói mögött a szándékos, előre kitervelt megfélemlítés erői húzódnak meg. A magyar kisebbség ellen gerjesztett kampányszerű hadjárat az antiszemitizmushoz hasonlítható. Tőkés László a bukaresti diákmegmozdulásokat a félelem elleni első fellépésnek tartja. Csatlakozott a Marian Munteanu diákvezér szabadon bocsátását követelőkhöz. A püspök kivizsgálást követelt a Vatra Romaneasca ellen, javasolta az RMDSZ rendkívüli kongresszusának összehívását, amelynek foglalkoznia kellene az aggasztó helyzetű magyar iskolaüggyel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
